Miért vagy néha a saját ellenséged? – Ismerd meg a Belső Családodat
Egy kritikus, egy örök hajszoló, egy sebzett kisgyerek – mind benned élnek. Ismerd meg a Belső Családodat (IFS), és köss békét önmagaddal.
A külső és belső rend
A SZEREPEINK rovat a külső és belső szabályok, szerepelvárások és erkölcsi keretek világába vezet – azokhoz a láthatatlan rendszerekhez, amelyek gyakran észrevétlenül szervezik az életünket. Ide tartoznak a családi, kulturális, vallási vagy spirituális normák, a tekintélyhez való viszonyunk, valamint a „jó–rossz”, „helyes–helytelen” merev keretei és az ezekhez kapcsolódó szégyen- és bűntudatminták.
Ebben a rovatban azt vizsgáljuk, hogyan alakul ki a megfelelési kényszer, a „jó gyerek”, „jó felnőtt” és „jó szülő” szerepe, az áldozatszerep, a játszmák és a túlzott kontroll. És hogy hogyan távolíthatnak el ezek a működések fokozatosan a saját vágyainktól, határainktól és belső igazságunktól. Nem azért, mert „rosszul csináljuk”, hanem mert egykor ezek jelentették a biztonság, a túlélés szerethetőség feltételeit.
A SZEREPEINK rovat célja a belső rend újraszervezése: annak felismerése, mely szabályok tartanak meg és támogatnak, és melyek szorítanak vagy idegenítenek el. Írásaink és gyakorlataink a szerepfeltérképező munkák és határvizsgáló kérdések – abban segítenek, hogy fokozatosan kiléphessünk a külső elvárások fogságából, és rátaláljunk a saját belső iránytűnkre, autonómiánkra és felelősségünkre.
Nem a szabályok eltörlése a cél, hanem az, hogy tudatosan válasszuk meg, mely értékeket és szerepeket visszük tovább – és melyeket engedünk letenni, hogy egy rendezettebb, igazabb belső és külső élet születhessen.
A külső és belső rend
A SZEREPEINK rovat a külső és belső szabályok, szerepelvárások és erkölcsi keretek világába vezet – azokhoz a láthatatlan rendszerekhez, amelyek gyakran észrevétlenül szervezik az életünket. Ide tartoznak a családi, kulturális, vallási vagy spirituális normák, a tekintélyhez való viszonyunk, valamint a „jó–rossz”, „helyes–helytelen” merev keretei és az ezekhez kapcsolódó szégyen- és bűntudatminták.
Ebben a rovatban azt vizsgáljuk, hogyan alakul ki a megfelelési kényszer, a „jó gyerek”, „jó felnőtt” és „jó szülő” szerepe, az áldozatszerep, a játszmák és a túlzott kontroll. És hogy hogyan távolíthatnak el ezek a működések fokozatosan a saját vágyainktól, határainktól és belső igazságunktól. Nem azért, mert „rosszul csináljuk”, hanem mert egykor ezek jelentették a biztonság, a túlélés szerethetőség feltételeit.
A SZEREPEINK rovat célja a belső rend újraszervezése: annak felismerése, mely szabályok tartanak meg és támogatnak, és melyek szorítanak vagy idegenítenek el. Írásaink és gyakorlataink a szerepfeltérképező munkák és határvizsgáló kérdések – abban segítenek, hogy fokozatosan kiléphessünk a külső elvárások fogságából, és rátaláljunk a saját belső iránytűnkre, autonómiánkra és felelősségünkre.
Nem a szabályok eltörlése a cél, hanem az, hogy tudatosan válasszuk meg, mely értékeket és szerepeket visszük tovább – és melyeket engedünk letenni, hogy egy rendezettebb, igazabb belső és külső élet születhessen.
Egy kritikus, egy örök hajszoló, egy sebzett kisgyerek – mind benned élnek. Ismerd meg a Belső Családodat (IFS), és köss békét önmagaddal.
A kreativitás olyannyira fontos, akár a műveltség, ezért is kellene az oktatás során nagy hangsúlyt kapnia. Nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok számára is nagyon sok előnnyel jár, ha kibontakoztatják a bennük rejlő alkotóerőt. De vajon miért hasznos a kreativitás a pedagógusnak és a gyermekeknek egyaránt? Hogyan fejleszthető, és hogyan csempészhetjük be a kreativitást az iskolába? Cikkünkben többek között … Olvass tovább
A karaktererősségeink megismerésével boldogabb és teljesebb életet élhetünk, hiszen ezek feltárásával az erősségeinkre fókuszálhatunk. Ezeket alkalmazhatjuk a mindennapok során, és érdemes őket már gyermekkorban megismernünk. De vajon mik a saját karaktererősségeink, és hogyan építhetjük be a tanításba? Mik a diákjaink karaktererősségei? Hogyan használhatjuk az erősségeket abban, hogy mélyítsük a tanulás iránti elköteleződésüket, és javítsuk az osztálylégkört? Cikkünkben … Olvass tovább
Milyen nehézségei lehetnek egy kezdő pedagógusnak? A kihívásokkal teli mindennapokban hogyan tudjuk tanárként érdekessé és kreatívvá tenni az órákat? Cikkünkben szeretnénk megosztani veletek ötleteinket és tippjeinket, hiszen tudjuk, hogy a pályakezdés nem könnyű, pedagógusnak lenni pedig eleinte talán különösen nehéz. Mohácsi Rebeka írása. „Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját, szép vigyázattal, csendben csiszoljam kristályba!” … Olvass tovább
Joós Andrea biológiatanár, tudománykommunikációs szakember, szabadidős művész szerint pedagógusnak lenni igenis menő. De vajon hány pedagógus gondolja ezt? Eldönthetjük, hogy a zárt ajtót börtönnek tekintjük, vagy pedig varázspálcával a kezünkben alkotunk, és a jövő generációját formáljuk. Hiszen egy probléma elszenvedőjeként annak megoldói is lehetünk. Cikkünkben ezt a témát járjuk körül. Mohácsi Rebeka írása – a … Olvass tovább
Miért is fontos a történetek mesélése? Hogyan tudjuk a meséken keresztül fejleszteni a gyermekek önbecsülését? A családi történetek szerepe elengedhetetlen az önbecsülés és alkalmazkodóképesség kialakulásában. Történetünk mesébe fonása éppolyan fontos, mint az együtt töltött minőségi idő. Éppen ezért, összeírtam nektek – gyermekek szüleinek, pedagógusainak – 10 tippet, amikkel segíteni tudunk a gyermekeknek a saját történetük … Olvass tovább
Nagyon is lehetséges, hogy elfoglalt életet élsz, miközben úgy érzed, nem haladsz „semerre”… Ismerős? Elmerülhetsz az élet sűrűjében, egyre feljebb kapaszkodhatsz a ranglétrán, míg végül rájössz, hogy a létrádat nem is ahhoz a falhoz támasztottad, amelyre fel akartál jutni. A céltudatos cselekvés leghatékonyabb módja az, ha kidolgozod a saját „küldetési terved”, ha meghatározod, hogy milyen … Olvass tovább