természetkapcsolat

A természetkapcsolat hiánya – a XXI. század csendes válsága

Szerző:

Van egy érzés, ami szinte mindannyiunkban ott lapul: az, hogy egyre kevesebb valódi kapcsolatunk marad a természettel. Sokunknál mindegy, hogy megyünk, ülünk vagy állunk – a nyakunk görnyedten hajol a kijelző fölé, mintha egy láthatatlan súly húzná lefelé, és ha egy pillanatra nincs kéznél a telefon, ott motoszkál bennünk egy nyugtalanság, aminek igazán a nevét sem tudjuk. Elhaladunk egy fa mellett, egy egész délután csorog el mellettünk, és csak a kijelző fénye ér el hozzánk. A természetkapcsolati séta erre a csendes eltávolodásra kínál választ – nem gyógymódként, hanem visszatérésként ahhoz, amihez a testünk valójában tartozik. Tóbiás-Mohácsi Rebeka, pedagógus és állatasszisztált foglalkozásvezető írása.

Őszi napéjegyenlőség: hangolódj rá a természet egyensúlyára

Szerző:
Őszi napéjegyenlőség

Mikor álltál meg utoljára egyetlen percre, csak azért, hogy megnézd, hol tartasz? Szeptember végén a természet évente egyszer pontosan ezt teszi: megáll, és egyensúlyba kerül. Az őszi napéjegyenlőség napján a nappal és az éjszaka csaknem ugyanolyan hosszú – aztán a sötétség fokozatosan átveszi a vezetést. Az őseink ezt az időszakot megjelölték, számvetést tartottak, és tudták, mikor kell behajtani a nyájat. Mi többnyire átszaladunk rajta, és csak novemberben vesszük észre, hogy közben elfogyott az erőnk. Ebben a cikkben körüljárjuk, mit üzen az őszi napéjegyenlőség a testednek és a lelkednek, és négy gyakorlatot is találsz, amivel ráhangolódhatsz erre a fordulópontra. Tóbiás-Mohácsi Rebeka pedagógus, állatasszisztált foglalkozásvezető írása.